ingyen webstatisztika

Vírusok

Manapság annyira sokat lehet hallani és olvasni a médiákban a vírusokról, hogy nincs ember, aki ne hallott volna róla, és legtöbbünknek sziklaszilárd álláspontja is van ezzel kapcsolatban.

Nem tartanám teljesnek ezt a cikksorozatot, ha pont ezt hagynám ki, hiszen olyan sokakat érdekel, többek között, bevallom, engem is. Az már egy más kérdés, hogy mennyi egymásnak ellentmondó cikk és hír jelent meg ezzel kapcsolatban.

Csoda, ha összezavarodunk és érzelmi alapon döntünk? Hiszen mi marad még? Az adatok egymásnak ellentmondanak, vagyis fogalmazzunk tisztábban, az adatok ellen szól egy rakás álhír.

Még az orvosok között sincs mindig egyetértés, pedig ők aztán valóban szakértők a témában. Nem marad hát más számunkra, itt a hétköznapi emberekre gondolok, akik mi magunk vagyunk, mint aprólékosan áttanulmányozni azokat a dolgokat, amiket biztosan tudunk, és ezek alapján már kisebb százalékban fog szerepet játszani döntéseinkben az érzelmi szál.

Mik azok a vírusok?

Mi az, amit biztosan tudunk a vírusokról? Elsősorban azt, hogy roppant picik és még az sem biztos, hogy élőlények, hiszen nem képesek önálló életre, vagyis paraziták, élősködők.

Kizárólag úgy képesek túlélni, ha egy másik szervezet lehetőséget ad számukra. Annyira életképtelenek nélkülük, hogy még mozogni sem képesek. A vírus szó latin eredetű és mérget jelent. Bár az elnevezés téves, hiszen a XIX. század végén félig élő mérgeknek gondolták ezeket, azért az elnevezés elég találó.

A vírusok életcélja a rombolás, hiszen csak így tudják biztosítani saját túlélésüket. Amikor egy élőlény, vagy „talán-élőlény” ennyire pici és tehetetlen teljesen ésszerű a részéről, ha így viselkedik, hiszen nincs mivel felfognia a saját kártékonyságát.

A vírusok működése

Amit még biztosan tudunk a vírusokról, az a működési folyamatuk, mely annyira egyszerű, mint amennyire horrorisztikus.

Első lépésként a vírus rátapad egy sejtre. Már ehhez is nagy szerencsére van szüksége, hiszen képtelen a helyváltoztatásra, tehát mi magunk valahogy segítünk neki ebben, végül rákerül egy sejtre, amin megtapad. Azután, szinte azonnali reakciója, hogy befecskendezi saját örökítőanyagát a sejtbe.

Világklasszis megoldás, mint egy jogtalan lakásfoglalás, bár ez ennél kicsit jobb, hiszen képes rákényszeríteni a sejtet, hogy neki dolgozzon. Átkódolja a sejt működését, mégpedig olyanra, ami neki a legkedvezőbb.

A sejt belsejében maga a sejt másolja le a vírust több százezer példányban, mint egy extra gyors fénymásoló, de ez jobb annál, életképes vírusokat nevel saját magán belül. Azután, amikor a kis vírusok kifejlődtek, szétrobban, és a vírusok kiszabadulnak, hogy ők is mind megsokszorozzák magukat.

Rosszabb mint egy horrorfilm, igaz? Engem az Alienre emlékeztet, és Önt? Mert valóban az kicsiben, a különbség csak az, hogy ez a valóság, és nem egy filmrendező kitalációja, bár valószínűleg az ötlet innen származhat.

Influenza

Legismertebb vírus az influenza, melynek nagyon sok fajtája létezik, és folyamatosan egyre több lesz. Kiemelhetném a madárinfluenzát vagy a sertésinfluenzát, de felesleges. Ezek csak töredékei a rengeteg fajtának, melyek léteznek.

Változékonyságuk

A vírusoknak van még egy nagyon értékes tulajdonságuk, mármint saját maguk számára értékes, nekünk nem annyira. Elképesztő gyorsan alkalmazkodnak, ahogy valami megváltozik a környezetben, ők azonnal hozzáigazodnak, akár egy hét alatt.

Az oltóanyag hiábavalósága

Az alkalmazkodó képességük sajnos az oltóanyagokra is kiterjed. Ezért nem érdemes H1N1-ről beszélni, vagy bármi másról.

Mit értünk sertésinfluenza alatt? Azt a fajtát, ami tavasszal kezdte működését, vagy annak sokszoros változatát, mely ma fertőz, vagy egy hónappal ezelőtt? A vírusok annyira gyorsan képesek változni, hogy mire az oltóanyagot letesztelik és legyártják, annyi idő alatt legalább tízszer vagy akár százszor változtatják önmagukat.

Az 1918-as spanyolnátha

A média hajlamos rá, hogy az 1918-as spanyolnáthával riogassa az embereket, és éppen ez az, ami szöget ütött a fejemben. Valóban nagyon sok, több millió áldozatot szedett akkoriban ez a vírus. Az érdekes az, hogy erről az évszámról nekem nem a spanyolnátha, sokkal inkább az első világháború jut eszembe.

Érdekes egybeesés, hogy a háború hatására milyen mértékben csökkent a termelékenység. A férfiak közül nagyon sokan meghaltak, és a nők hiába álltak munkába, 1918-ra felére csökkent az élelmiszertermelés.

Világméretű infláció volt, ami egyet jelentett az éhezéssel. Teljesen logikus. Az emberek éheztek, az immunrendszerük teljesen legyengült, így persze, hogy belehaltak a fertőzésbe, de ma korántsem ez a helyzet.

Ez nem csupán logika, ez kőkemény bizonyíték arra, hogy az immunrendszer a kulcs a vírusok elleni küzdelemben.


A következő cikkben még mindig a támadók lesznek terítéken, főként a szintetikus szennyeződések és az allergia alapjai. Remélem az is eléggé érdekes lesz ahhoz, hogy érdemes legyen egy öt perces olvasásra.

Jó egészséget mindenkinek!

 



Keresőoptimalizálás